írok. írok. írok és írok. és olvasom. és egy csapatban dolgozom. és kommunikálok. és nem eszek. és muszáj. és rosszul vagyok. és cigarettázom. és nincs alkohol. és nem is kell. csak hogy elvonjam arról a figyelmem, hogy én már nem bízom semmiben. sem magamban, sem senkiben. éreztem. érted? éreztem, hogy új jön. új jön, valóban. új megpróbáltatás. de semmi olyan új, ami fergeteges és partys és szerelmes. két hét, családos, sírós, kényszerítős, muszájélvezős, telefonhívásos, hiányzolos, szar. nekem már csak ez jutott, és ez az a pont, mikor kompromisszumot kellene kössek, vagy elkéne fogadjam, vagy megint megkéne alázkodjam, mert nincs beleszólásom, nincs hatalmam ezt megmásítani.