petra:lehet hogy valamit akarunk. és soha nem kapjuk meg.és hiába fáj.lehet hogy jobban fájna ha megkapnánk. nem mindig az a jó nekünk,amire vágyunk
mesi: de ha nincs meg az amire vágyunk akkor üresek vagyunk...
petra: az üresség nem biztos hogy olyanrossz.mert egyidő után az új emberek megtöltik érzelmekkel,új vágyakkal,szeretettel.a fájdalom viszont..nagyon nagy hatással kell lennie egy embernek ránk.,hogy elmúljon
mesi: de az fáj hogy üresek vagyunk.
petra: valóban.. de az üresség könnyebben válik erős,pozitív érzelmekké,mint a fájdalomaz ürességet.. egyidő után annyira megutáljuk,hogy elkezdünk változtatni rajtaa fájdalomnál pedig ez nem megy így a fájdalomból kell valaki,aki kiránt az ürességből csakis magunkat húzhatjuk ki
mesi: és mivan ha fáj hogy üresek vagyunk és magunkat sem tudjuk kirántani?
petra: akkor ott vannak a barátok. nem azok akik magunkra hagytak. Nem azok akik folyton megbántottak minket azok akikre tudjuk,hogy mindig számíthatunk. Van egy tökéletes kép mindenki fejében,hogy milyen lenne visszakapnunk a múltunkat. Vágyunk rá. Akarjuk. Azt hisszük,hogy szükségünk van rá. Csak hogy az ember nem látja reálisan azt,amit szeret. Valószínűleg a legjobb,ha a múltunkat nem kapjuk vissza soha. Elvégre a múlt,az csak múlt marad. Az a tökéletes kép a fejünkben..Nem a valóság..Soha nem volt az,és ha valóra válna,akkor se lenne az. Elképzeljük,hogy mire vágyunk..Csak mindig a múltban keressük..Mert azt hisszük,hogy onnan megkaphatjuk.Abba bele se gondolunk,hogy az a tökéletes kép a fejünkben a jövőben van. Egész egyszerűen rossz emberektől várjuk a boldogságot. Annyira kötődtünk valakihez régen,hogy eszünkbe se jut elengedni,túl lépni rajta,s keresni valami egész mást.. Boldogságot. saját..
mesi: az idézetről: gyönyörű szép és igaz ahogy ezt már megszokhattuk. amit előtte írtál: nekem olyan ninc
petra: akkor pedig lesz olyan.
mesi: a közel jövőben nem nagyon tudok elképzelni ilyesmit
petra: az egy dolog,hogy nem tudod elképzelni.. amikor valamire kurvára nem számítasz,akkor találod meg.pontosabban ő talál meg téged
mesi: azt már tudom hogy biztosan nem egy olyan ember lesz akit már ismerek. és olyan sem lehet akit még nem mert mostanában elég nehéz megtörni
petra:próbálj meg neígy hozzáállni a dolgokhoz. ettől csak rosszabb lesz
mesi: nem tudom hogy kéne hozzá állni...ha kinyitom magam akkor félek hogy megint megsérülök. ha bezárom magam akkor meg marad ugyan ez...
petra: kockáztatással 50-50% esélye van a jónak és a rossznak is. ha nem mersz kockáztatni akkor nem változik semmi és magadban fogsz csalódni
mesi: de én már annyiszor csalódtam.. magamban is mert kockáztattam és márokban is mert kockáztattam
petra: hát. ha nem kockáztatsz bezárod a boldogság előtt az ajtót lehet hogy akkor nem csalódsz többet. de az érzelmeid is odalesznek
mesi: de akárhányszor kinyílok jön valaki és belémrúg.
petra: de mielőtt belédrúgna millió mosolyt szerez neked. mert fájdalom boldogság nélkül nincs. se boldogság fájdalom nélkül. mi a jobb? ha egy ideig boldog leszel,aztán csalódsz,de újra felállsz,vagy ha ott maradsz egyedül a padlón,nem engetsz be senkit,elveszted a barátaidat,önmagadat is. melyik a jobb? nem megoldás az,hogy bezárkozól. nemcsak a csalódásokat küszöbölöd ki. hanem mindent és mindenki mást is nem a félelmedinek kell irányítani az életed. hanem az életed a félelmeidet.
mesi: félek irányítani a félelmeimet. sokszor ők nyertek már. most meg már koránt sem vagyok olyan erős mint akkor, mikor ők nyertek.
petra: ha most bezárkozól,akkor nem fogsz tudni megnyílni mások felé többet.és iszonyatosan fájni fog,hogy nem tudod senkinek kiöntenia szíved azzal,hogy bezárkozól üres leszel és fájni fog. sokkal jobban fáj az,mikor már magadban is csalódsz,hogy feladtad,mint az,ha másban kell csalódnod
mesi: akkor ez olyan mint a lóverseny. ha elkezdesz játszani végig kell vinned, még akkor is ha sokszor sokat veszítesz mert ha felaldod nem nyerhetsz semmit de lehet egyszer majd nagy nyeremény üti a markod...?
petra: igen. lehet hogy sokszor csalódn fogsz de miután reálisan visszanézel a múltba azt fogod mondani hogy igen,,lehethogy elvesztettem..de amig velem volt.. hatalmas lelki támaszt adott. és sokkal többre fogod értékelni a boldog pillanatokat,mint azt,hogy elvesztetted
mesi: akkor most az lenne a leg célszerűbb hogyha elfelejteném egy kicsit hogy minden emberi kapcsolatnak vége lesz egyszer, és kinyílnék megint mint a rózsa bokor a tél után...!?
petra: pontosan
mesi: hm...
