9.4.11

Piros rózsa

A tavaszi napsütés segített kinyílni a kis rózsának. Minden nappal egyre jobban ki fog nyílni a virág, s az emberek gyönyörködni fognak benne. De egyikőjüknek sem fog eszébe jutni, hogy min ment át ez a kis már-már jelentéktelen "gaz". Senki sem fog eltűnődni azon, mennyi erő kellett neki, hogy újra megmutassa szépséges virágát. Talán majd egy-két ember fog bele látni a kis virágba. Talán csak azok fogják megérteni, hogy a szép tavasz után a napsütés elszárította szirmait, leestek, elvesztette szépségét, majd jött a komor és szeles ősz, mely széthordta őket. A sok tíz szirom az utca különfélébbnél különfélébb házainak kertjében talált menedéket. A gondos, s rendezett udvarból viszont ki lett söpörve. Az elhagyatott, senki lakta ház udvárban viszont menedéket lelet. Ott nem bántotta a szirmokat senki. Játszhattak a széllel, s nyugodtan élvezhették az egyre hűvösödő levegőt. Egyik pillanatról a másikra megjött a sötét tél. A játszadozásnak vége.Hosszú időszak volt ez a kis szirmok számára. Hosszú és fárasztó. Szinte feladták a jéggel való küzdelmet. Hideg volt. Kegyetlen hideg. Próbáltak a szirmok összekapaszkodni de nem ment nekik. A vad szél egyre messzebbre vitte őket, majd mikor a jégcseppekből hópelyhek lettek rögtön jéggé fagytak ők is. Hatalmas hó takaró takarta be őket az udvar különböző pontjain. Hiányoztak egymásnak. S egynéhány kíváncsi szemnek is, ki egész tavasz elejétől nyár végéig gyönyörködött a gyönyörű virágban. Aztán lassacskán felmelegedett az idő. A nap újra csodát tett; felolvasztotta a hideg hótakarót, s a jégpáncélt a pici szirmokról. Ugyan a szirmok nem tudtak már egyesülni, de a bokor új rügyeket hajtott. Az egyre melegedő napfény hatására újra kinyíltak. Szépen, lassan de biztosan. Igaz, még nincs nyár, s még nincsen kinyílva teljesen, de a rózsa akkor a legszebb, mikor félig rügyben van még. S talán ebben az évben a napot felváltja egy szuper hero, a rózsát egy pici kislány, s a nyár, ősz, tél lesznek azok a valakik, akik újra megpróbálják a széllel társulva szétverni a bokrot, s szétszórni a szirmokat majd valaki nagyon erős, túl erős megint felül kerekedik a pici virág pici darabjain, megint megöli félig, majd nagyon lassan egészen.
A sorok között rejtőzöm én, s a szuper hero-m. Megtalálod-e?