Uvoltes

Azt mondjak a bolcsek, ha az elettol felsz, okos vagy, ha a halaltol, akkor sajat magad sirjat asod. Hat ..ez sokat elmondd. Felek, mint egy oteves kislany, aki azt sem tudja miert fel, csak fel, reszket, belul uvolt. Mert tenyleg nem ertem, miert felunk a halaltol. Talan nem is tole, hanem adtol a csendulo uressegtol ami hirtelen belenk koltozik mikor valaki eltavozik. S hisz persze..ez normalis. Egesz eletunkben mellettunk volt, ovott, vedett, aztan hipp-hopp mar nincs, eltunt, mint az apro, a szegenynek, ami a lefolyoba gurult. Annyira hirtelen, hogy egy ido utan megfeledkezunk rola, a telefonert nyulunk es meg bosszuskodunk is, ha nem veszik fel. Aztan radobbenunk.. Mindig ez van. Ismerem ezt az erzest. S rajottem mitol felek igazan. Attol, amitol masoknak is kene; hogy nem lesz senki, aki betoltse az uressegem, mert nem fogom hagyni. Es igazabol az egeszben a legszornyubb, hogy hosszu ideig varod a pillanatot, probalod magad felkesziteni... De nem hogy konnyebb lenne, meg nehezebb lesz. Monden nappal nehezebb. Mert sosem tudhatod, mikor jon el az a reggel , mikor Te kinyitpd a szemd, de O mar nem.