már csak kettőt kell aludni. kettőt bazdmeeeeeeeeeeeeeeg *_______* és holnap már csak egyet és aaaaaaaanyáááás *--------*

jajj hát ez kifejezhetetlen hogy én mennyire örülök ennek *__* de komolyan. láthatom végre a nővéremet, azt a bolond bátyámat, papát és bátyust is meg timcsót és ferikét meg petrust meg wiát meg lillust meg nusit meg mackómat. hát most kimennék és üvöltenék hogy úúúúúúúúúúriiiiiiiiiiisteeeeeeeeeem. átérzed hogy mivan bennem?*-*

amúgy tökre rájöttem, hogy egyáltalán nem számít, mennyit beszélünk valakivel, mert telhetnek el napok, hónapok úgy, hogy nem beszélünk valakivel, de tudjuk, rá számíthatunk mindig, és nem csökken barátságunk azzal, hogy keveset beszélünk. igazán ezt csak egy embernél éreztem mindig is és ez fura... jajj istenem azt az estét soha sem fogom elfelejteni mikor megismertelek. tisztán emlékszem, hogy tesóéknál ültem abban a nagyon kényelmes fotelban és hogy miket mondtunk egymásnak. ikrek voltunk. és azért egy év alatt tényleg sok minden történt. nagy összeveszések és nem mellesleg olyan dolgok ahol kiderült hogy számíthatunk egymásra nagyon is.. és hát szóval szeretleeeeek nusi naaaaa :'))