Hát igen. Egyszer ennek is el kellett jönnie... Ez a tizenhármas szám a kezdetektől fogva fájdalmas volt. Lehet, igen, tényleg lehet, hogy azért mert én tettem azzá. De valljuk be, ebben az évben túl sokat kaptam én is. Többet, mint amennyit el tudtam viselni. De mégis szépen fogok visszatekinteni rá. Szépen, mert rengeteg sok dolgot megtanultam. Ebben a tizenkét hónapban még jobban felnőttem. Felnőttem magamhoz. és szerintem ez a legfontosabb. Szépen és magamhoz illően fogok búcsút venni tőle. Azért... nehéz lesz. Szerettem én ezt a tizenhármas számot... csak nem mindig tudtam kimutatni. Nem. Ez nem igaz. Úgy fogok tekinteni rá mint egy ellenségre. Aki azzal, hogy fájdalmat okozott megerősített. Igazából, ez sem igaz. A földig rúgott, eltiport teljesen, de felálltam. Igen, ez volt a megerősítés. A többi viszont elgyengítés volt. Vagyis nem is csak túl sokat veszítettem rövid idő alatt. Nagyon remélem, hogy a tizennégy szebb lesz. A kezdetektől megfogok tenni mindent ez érdekében, és nem hagyom, hogy ez megváltozzon. Reménykedve nézek előre, pedig tudom, hogy sokat fogok veszíteni. Lehet, hogy a legnagyobbat, de nem állhat meg az élet, csak nehezebb lesz...
Az elmúlt éjjel édesanyától egy olyan ajándékot kaptam, ami másnak nincs. Nem tárgyilagos, lelki. ŐT kaptam. Leírhatatlan élmény, mikor azzal aki a legjobban szeret a sötétben, ágyon ülve a sarokban nézed a füst útját és beszélgettek. Ez olyan igazi barátnős volt. "Gyere bújunk el az emberek elől és szívjunk el egy cigit." Nem volt félő, sem bántó. Tudtam, hogy nem bántom meg azzal, hogy vele teszem. Annyi sok erőt kaptam. Egy egész éjjelt átbeszélgetni majd zokogva hallgatni szív dobbanásait és suttogni fülebé, hogy maradjon még itt nagyon sokáig... Felejthetetlen élmény. Nekem nem tárgyakra van szükségem. Nekem erre van szükségem!
Andika nagyon sokat magyarázta nekem, hogy becsüljem meg édesanyát és legyek vele nagyon jó viszonyba. Tudtam már akkor miért mondja, hiszen neki ez sosem adatott meg, de most értettem meg igazán, milyen jó is nekem. Fény derült arra is, hogy én vagyok a testvéreim közül az egyetlen ilyen. Ennyire közvetlen kapcsolatot egyikkel sem ápol, mint velem. A legnagyobb adomány, hogy ő lehet az anyám.
