most komolyan ez lesz? mert ha ez lesz akkor szóljon valaki. csak hogy tudjam.

sokszor úgy érzem kihasználom sünit. ha ezt most neki mondanám csak nézne hogy mi a fasz?! mert semmit nem csinál azon kívül hogy rám pötyög és ökörködünk. közben meg de. legalábbis eddig. ezután meg már úgy is mindegy. hihetetlen jól elterelte a figyelmemet arról a szarról, ami körbe vesz. rájöttem hogy én nem is az emberekhez ragaszkodom, hanem az érzésekhez amit kiváltanak belőlem. és ha valamilyen úton módon elvesztek egy embert, aki sokat volt képes kihozni belőlem, akkor üres leszek hirtelen, mivel az érzés is eltűnik, és én csak keresem és keresem és keresem.. de nem találom. és ez sucks. csodálatosan rá ébredtem, hogy már megint öt hónapja kapargatom a betont. senki nem veszi észre. csodálatosan tudom áltatni, hogy semmi baj. és most már ez is baj. nekem nem azzal van bajom, hogy t vele van, hanem hogy nem velem. de ez sem igaz. mert ha ilyen módon próbálom megmagyarázni magamnak a miért-et akkor hazudok magamnak. hiszen én sem tudnék már vele lenni. soha. mindegy mit mondana, nem tudnám elhinni. és ezáltal már másnak sem tudok hinni. de ez mellékes. frusztráló egy érzés, mikor reni mutat valami hihetetlen cukiságot gábortól, nekem meg az első gondolatom, hogy o igen jó ezt látni, de aztán jön a következő, hogy o igen..pár hónap múlva meg hozzád vágja, hogy ez csak egy nagy kamu volt, neked pedig az életed ketté törik, az egyik felét elviszi magával, ami meg neked marad egyre kisebb darabokra törik az idő múlásával. mert ezen nem az idő fog segíteni. ezen csak valaki tudna segíteni. egy akárki. aki eltereli a figyelmed. aztán ha ő már erre nem képes, vissza esel. na és akkor van csak igazán eleged mindenből és mindenkiből. főleg hogy még az is húzza a kibaszott érzelmeidet, akinek kurvára itt kéne lennie melletted. de nem. mikor a nap lement.. mikor a sötétség elkezdődött ő akkor lépett le. köszönöm. csavargassál még. megteheted.