already fucked up

miért érzem úgy, hogy elbasztuk? hiányzik, hogy olyan aranyos. az igazi sünit akarom. aki nem játszadozik, aki nem basz fel idegileg, aki teleírja üzenőfalam, aki bogárkának szólít, aki minden nap rám ír, akinek hiányzom, és aki talán szeret is. nem tudom miért, de fájt a mai beszélgetés. pedig semmi nem volt benne. játszottunk. dobálta a lapokat, én meg pokerfész.. mintha tudná, hogy mi van. sőt, tudja is. biztos, hogy tudja. de ez már kimerítően idegesítő, hogy én nem tudom mivan. hogy miért kapcsolt át erre. hogy miért szar le. de egy még mindig ugyan az: nem tudjuk mikor és hogyan lesz ennek vége. vagyis.. de. én tudom. valami olyasmi hogy 'halii vegyük már le megint.' 'oké' 'tegyük vissza!' 'nem.' :)). megszerettem. ténylegesen. és nem lett volna szabad. mert most hiányzik az, amit megszerettem. szandinak igaza volt. direkt felkellett volna kúratnom az agyam vele, és kiadni mindent ami bennem van. tök könnyű lett volna. de én mindig a nehezebb utat választom.