Vicces, hogy már saját magunknak is lehetnek olyan ötletei magunkkal szemben, ami nem szimplán önfeláldozó, hanem van valami a háttérben. Tényleg vicces. Vicces, hogy alig pár perce még minden egy rohadt jó viccnek tűnt, aztán már most elkezdek rajta gondolkodni, hogy héééé ez nem is vicc. Most kiderült, hogy jobban ismer engem, mint én saját magamat. De hát istenem... Elvégre... Megbocsájtani tudni kell. Aztán majd utána csak is magamat okolhatom a történtek miatt. Már most érzem, hogy igaza lesz. "Ezt meg fogod bánni.." Igen. Megfogom. Nem is értem miért jó ez nekem. De talán az öreg néni elméje szerint, jó lesz nekem ez a hatalmas illúzió. Csak sosem fogom teljesen elhinni...
'Ez harc lesz önmagam ellen önmagammal...' ez már most az.
