Thank you! Thank you for everything!
Csodálatos embert ismertem meg. Szinte felfoghatatlan, hogy az elején mennyire féltem, hogy közel engedem magamhoz aztán majd úgyis elrepül... Taszítottam. Tényleg, erővel löktem. De ő ellenállt. Csak mosolygott és megfogta kezeim. Mára már feladtam a küzdelmet. Küzdelem az ellen, hogy a szívembe zárjalak... de hát ezt már az első percben tudtam, hogy úgysem fog menni. Éreztem. Csak talán azt hittem, reméltem, hogy majd Te feladod. Talán tudatában sem voltál annak, hogy mi folyik itt az érzelmek világában. Büszkén mondhatom, hogy te kinyitottad magad előtt a kaput. Végig mentél a harci pályán. Annyira nagyon köszönöm Neked, hogy vagy nekem. ...hogy Nekem vagy! A mai este különösen a szívembe zárta magát. Felejthetetlen marad örökre. Ilyen lesz még. Remélem még nagyon sok ilyen... Erőt adsz azzal, hogy erővé válhatok benned! Köszönet, köszönet mindenért.
~Nagy Viktória Lilla, igazán nagyon *tiltott szó* :')
